A lyuk aljára tegyünk néhány centiméterre egy réteg trágyát vagy komposztot, savas humuszt és kerti talajt. A komponenseket 1:1:2 arányban keverjük össze egymással. Amikor a cserépben lévő gyökérgolyó kiszáradt, a hortenziát és az edényt egy víztartályba kell meríteni. Amikor a talaj vízzel telítődött, óvatosan ütögessük ki a növényt az edényből, ügyelve arra, hogy a gyökérgolyó ne essen szét. Óvatosan meg kell lazítani a vastag csomót a kezünkben, és le kell vágni a túl hosszú és sérült gyökereket. A gyökerek metszése fokozza a növekedést, ami jobbá teszi az újonnan ültetett hortenziát. Ültessük a hortenziát olyan mélyre, amennyire nőtt a cserépbe. Csak homokos és nagyon laza talajon ültessük 3-4 cm-rel mélyebbre. A hortenzia cserjék ültetésének sűrűsége növekedésük erősségétől függ. A hortenzia törpe fajtáit 50 x 50 cm, az erőteljes 100 x 120 cm távolságra ültetik. A kúszó hortenziát 30-100 cm-re kell ültetni attól a faltól vagy kerítéstől, amelyre szeretnénk, hogy felfusson. Hogy a növények könnyebben felmászhassanak a falra, érdemes kampókat szerelni rá, amelyekre például bambuszrudakat vagy nagy lyukú hálót rögzíthetünk, így támasztva a növényt.
A gyökeresedést segíti, ha ültetéskor porhanyós, és megfelelő tápanyagtartalmú talajunk. Az ültetés ideje mellett a mélység is meghatározó szempont, ami a hagymák magasságának kb. két- vagy háromszorosa. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nárcisz hagymáit kb. 25 cm-re, a tulipán és jácint hagymáit kb. 15 cm mélyen ültessük el. Az ennél kisebb hagymáknak, mint a krókusz hagymáinak is, nagyjából a 10 cm mélység az optimális. Az ültetés folyamata során ügyeljünk arra is, hogy a hagymákat megfelelő irányba helyezzük a gödörbe, vagyis csúcsi részük felfelé, gyökérkezdeményeik pedig alul helyezkedjenek el. Kreativitásunkat felhasználva, a soros ültetés helyett csoportokban, körkörösen, félkörösen vagy egyéb formában is elhelyezhetjük hagymáinkat, mely eredménye a mutatós tavaszi látvány lesz. A hagymák között pár centiméter nagyságú ültetési távolságot is hagyjunk. A gödröket végezetük töltsük fel földdel, majd tömörítsük. A munka végeztével a hagymák nagy vízmennyiséggel történő beöntözésére szükségtelen.
Borítsuk a lyuk mellé, mivel ez a betemetésre alkalmas lesz. Majd rüggyel felfelé helyezzük bele a bazsarózsa gyökeret úgy, hogy a felső rügy 3-4 cm-re legyen a lyuk tetejétől. Ezután a lyukat temessük be a kiemelt földdel és finoman lépjünk a tetejére, ha nem túl vizes a föld. Az őszi ültetésű növény csak tavasszal fog kihajtani. Célszerű egy kis karóval megjelölni a helyet, hogy tavasszal is emlékezzünk a virág pontos helyére, nehogy levágjuk az első fűnyírás alkalmával.
A napfény hiánya vékony, hosszú szárú, kis fejű termést eredményezhet. Vesse a magokat nedves, termékeny, jól vízelvezetésű talajba – legjobb, ha ősszel vagy kora tavasszal alaposan átdolgozott, istállótrágyával feljavított talajt használ. Ha erre nincs módja, a vetés előtti termékenység növelése érdekében használjon komposztot. A talaj pH-értékének ideális esetben enyhén savasnak (6, 0 és 7, 0 között) kell lennie. Mikor vessük el a brokkolit? A brokkoli vetését kora tavasszal vagy tavasz közepén (az éghajlattól függően) kell elkezdeni a kora nyári betakarításhoz, vagy nyár közepén/végén az őszi betakarításhoz. A napsütés és a meleg befolyásolja a brokkolifejek (a betakarítható rész) fejlődését, ezért az a cél, hogy azok a nyári hőség előtt vagy után érjenek be. A brokkolimagok akár 4 °C-os talajhőmérsékleten is képesek kicsírázni, de a melegebb talaj előnyösebb számukra, és nagymértékben felgyorsítja a fejlődésüket. Tavaszi vetés esetén a brokkoli magok csíráztatását az utolsó tavaszi fagyok időpontja előtt néhány héttel a beltérben vagy a szabadban (fóliasátorban) is el lehet kezdeni.
Három héttel a brokkolit palánták kertbe ültetése után trágyázza meg a földet. Használjon alacsony nitrogéntartalmú (például 5-10-10-es összetételű) műtrágyát. Ritkítsa meg a növényeket, amikor azok elérik az 5-7 cm magasságot. A növények távolsága 30 -50 centiméter között legyen. Rendszeres öntözéssel gondoskodjon a talaj egyenletes nedvességtartalmáról, különösen szárazság esetén. Öntözéskor ügyeljen arra, hogy a fejlődő brokkolifejek ne legyenek nedvesek, mert ez rothadáshoz vezethet. A gyökerek nagyon sekélyen gyökereznek, ezért óvatosan bánjon a gyomlálással. A gyomokat mulcs használatával szorítsa vissza. A növények körüli mulcsozás segít a talaj hőmérsékletének alacsonyan tartásában is. Használjon sorköztakarókat a kártevők minimalizálása érdekében. Az első fej betakarítása után, a második fej növekedésének elősegítése érdekében tartsa fenn az aktív tápozási és öntözési ütemtervet. Ajánlott fajták A "Calabrese" egy örökzöld brokkoli (Olaszországból), nagy fejjel és termékeny oldalhajtásokkal, amelyek beérnek a betakarításra.
A brokkoli tárolása Tárolja a brokkolit a hűtőszekrényben (legfeljebb 5 napig áll el). Ha tárolás előtt megmossa, ügyeljen arra, hogy alaposan megszárítsa a brokkolit. A brokkoli balansírozva akár egy évig is eláll a fagyasztóban. Érdekességek Eredetileg a brokkolit a száráért fogyasztották. A korai római földművesek a brokkolit "Jupiter öt zöld ujjaként" emlegették. Ha egyszer már megtanulta a brokkoli termesztését, miért ne próbálkozhatna valamelyik rokonának a termesztésével? Tekintse meg a karfiol, a káposzta, a kelbimbó, a kelkáposzta és a fehérrépa termesztési útmutatóját! A brokkoli kártevői és betegségei Levéltetű: Felpöndörödő, torz/sárga leveleket; torz virágokat/termést; ragacsos "mézharmatot" (ürüléket); kormos, fekete penészt eredményez. Védekezés: Társnövények termesztése; vízpermettel való lecsapás; rovarölő szappan alkalmazása; banán- vagy narancshéj elhelyezése a növények körül; a levelek letörlése víz és mosogatószer 1-2 százalékos oldatával (adalékanyagok nélkül) 2-3 naponta 2 héten keresztül; őshonos növények telepítése a hasznos rovarok (pl.