Példa erre az az eset, amikor a hitelező a jogszabály alapján rendelkezésre […]
2020. február 21. Nagyon sok kérdést kaptunk a fenti témával kapcsolatban, ezért összefoglaltam röviden a fontos tudnivalókat. A behajthatatlan követelés áfa visszaigénylése nagyon alapos dokumentálást és jelentős mennyiségű feltételnek történő megfelelést igényel. Amennyiben a követelés felülvizsgálata során a törvény által előírt összes együttes feltétel teljesül, akkor következő lépésként dokumentáltan (tértivevényes levél) tájékoztatni szükséges a kiállított számlánk befogadóját arról, hogy a tőle követelt összeget behajthatatlan követelésként leírjuk. A vevő a korábbi áfa levonását az értesítésünk alapján korrigálni köteles, azaz fizetendő adója keletkezik, amit a NAV felé be kell vallania és meg kell fizetnie, valamint tájékoztatási kötelezettsége van a szállító nevére, adószámára és a csökkenés összegére vonatkozóan. A fentiek azért elég sok kérdést felvetnek, például ha megküldjük a tájékoztatást egy olyan cégnek, amely gyakorlatilag fizetésképtelen (hiszen a behajthatatlan követelés meghatározásban ilyen cégek szerepelnek), akkor azok hogyan fogják rendezni a korábban feléjük kibocsátott számlánk alapján visszaigényelt áfa összegét?
Sokaknak okoz fejtörést záráskor, hogy hogyan vezessék ki a behajthatatlanná vált követeléseket. Mai bejegyzésünkben először a behajthatatlan követelést, mint fogalmat értelmezzük, majd kitérünk a kivezetésre is. A behajthatatlan követelés fogalma A behajthatatlan követelést a társasági adó törvény és a számviteli törvény nem pontosan ugyanúgy értelmezi. A Tao. tv. 4. §. 4/a. pontja szerint, behajthatatlan követelés az, amely megfelel a számviteli törvény behajthatatlan követelés fogalmának, valamint a követelés bekerülési értékének 20%-a, melyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, azokat az eseteket kivéve, amikor a követelés elévült vagy azt bíróság előtt nem lehet érvényesíteni. A számviteli meghatározás ettől valamivel szűkebb. A 2000. évi C. törvény definíciója szerint az a behajthatatlan követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet nem fedezi a követelés egészét. Csak olyan követelések esnek ebbe a kategóriába, amelyeket a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett.
A felszámolás befejezésekor a követelés fejében kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb összege, könyv szerinti értéke közötti különbözetet hitelezési veszteségként kell elszámolni (mert behajthatatlan). Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni. Egyik esete ennek az, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget). A követelés érvényesítéséhez kapcsolódó költségnek tekintendők az érvényesítés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos költségek, mint például a végrehajtó díja, az ügyvédi díj, a bírósági illeték, fizetési meghagyásos eljárásnál a közjegyzői díj stb. Ha ezen kalkulált költségek megközelítik vagy meghaladják a követelés végrehajtásával elérhető becsült bevételt, akkor azt a követelést indokolt behajthatatlan követelésként leíhajthatatlan követelés az a követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel.