A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után. [2] 1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973 -tól már nem járt egy sem. 1975 -ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd. További felújítások voltak 1985 -ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990 -ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992 -ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997 -ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998 -ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001 -ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat).
2015 január 06. 50 évvel ezelőtt, 1964. november 21-én adták át Budapesten az új Erzsébet kábelhidat. Ennek az évfordulónak a tiszteletére a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékével, a Hídépítők Egyesületével, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (KKK) és a BKK Közút Zrt. -vel közösen Emléknapot szervezett 2014. november 21-ére. 1. kép: A MAGÉSZ "Acélszerkezetek" folyóirat 2014/4 különszámában Dr. Domanovszky Sándor cikkének címlap-részlete 1. A régi és az új Erzsébet-híd bemutatása Az új Erzsébet kábelhíd az 1903. október 10-én átadott, majd 1945. január 18-án felrobbantott Erzsébet lánchíd helyébe épült. A régi Erzsébet híd mederpillér nélkül épült, 290 m középső támaszközzel, mely 1926-ig világrekord volt a lánchidak között. A világon először itt alkalmaztak ingaoszlopos acélpilonokat. Az Erzsébet lánchíd volt az első olyan Duna-híd Magyarországon, melyet teljes egészében magyar mérnökök terveztek és magyar vállalatok kiviteleztek.
A p�lyaszerkezet ortotr�p ac�llemez, a 61 elemi k�belb�l �ll� k�belk�tegeket a h�df�k vasbeton t�mbjeibe horgonyozt�k le. A p�ly�t a k�belekre 10 m�terenk�nt f�ggesztett�k fel, a j�rd�k a k�beleken k�v�lre ker�ltek. Az ingaoszlop-pilonok fel�ll�t�sa ut�n el�sz�r egy ir�nyk�belt h�ztak �t, majd egyenk�nt az elemi k�beleket, amelyeket ezut�n fontak egybe. Az egybe�p�tett f�tart�t, merev�t�t �s p�lyalemezt 27 darabban, k�z�pr�l kifel� haladva, �sz�daruval emelt�k be. Az �p�t�sek megkezd�s�hez a kivitelez� v�llalat 1959. j�lius elej�n vonult fel �s ezzel elkezd�dtek a r�gi h�d al�p�tm�ny�n sz�ks�ges bont�si munk�k, amelyek az �v v�g�ig l�nyeg�ben a budai oldalon be is fejez�dtek. Az �j h�d �p�t�se sor�n a r�gi h�d al�p�tm�nyeit ugyan siker�lt megtartani, de a budai h�df�t sajnos el kellett bontani a h�bor�ban keletkezett s�lyos s�r�l�sek miatt. Ennek a munk�latait 1960. janu�rj�ban kezdt�k el, m�g a pesti pill�r �talak�t�sa 1961. november 30-�n m�r k�szen is volt. A h�dfelj�r�k �p�t�se mindk�t oldalon csek�ly eltol�d�ssal 1962.
A száz esztendős fáról szóló poszt kommentjeiben többen is megjegyeztétek, milyen szép volt a régi Erzsébet híd, s milyen kár, hogy nem mehettek már át rajta. Nos - mint arra felhívta a figyelmet - a híd egy darabja ma is "működik", ráadásul ma is hídelemként. A korlátjáról van szó... A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. két hónappal ezelőtt számolt be a kapuvári Kis-Rába híd felújításáról. Mint írják: A Kis-Rába hídja már a középkorban is fontos átkelő volt. Az egykori faszerkezetű építményt 1902-ben Kalin Ferenc mérnök tervei alapján betonszerkezetűre építették. Ezt a hidat a második világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A híd a háború után újra átépült, a korlátját a II. világháború idején elpusztult, budapesti Erzsébet híd darabjaiból pótolták. Bár a hidat most alaposan átalakították - nagyobb teherbírásúra, széles járdákkal kiegészítve -, a korlátokat megtisztítva visszahelyezték. A kapuvári híd történetéről a kisalfö illetve a közölt archív, illetve a műszaki átadásnál készült képeket.
Pedig mindkettő Budapest Erzsébet hídja, még akkor is, ha az eklektikus stílusú monumentális XIX. századi híd és az 1964-re újraépített, letisztult vonalú utódja még csak köszönőviszonyban sincs egymással. A régi Erzsébet híd története ugyanis még 1896-ban kezdődött, mikor Ferencz József elrendelte egy új Duna-híd megépítését. A kiírt nemzetközi pályázatra rövid időn belül több tucat terv is érkezett, ám sokáig egyik sem felelt meg az elvárásoknak. A hosszas huzavona után végül a Czekelius Albert és Kherndl Antal által készített tervek alapján, 1897-ben azért mégiscsak megkezdődött a régi Erzsébet híd építése. A régi Erzsébet híd építése során felállított ideiglenes állványszerkezet egy 1900-ban készült fényképen. A munka idejére a hidat teljesen beállványozták, így tudtak az építőmunkások a Duna fölött is dolgozni rajta, és nem utolsó sorban ez az állványzat tartotta az eleinte még önálló teherviselésre alkalmatlan hídszerkezet súlyát is. Építése során leginkább az Erzsébet híd budai hídfő mellett, a Gellérthegy lábánál fakadó hőforrások okoztak problémát, amik rendre megolvasztották a lánckamrák bitumenes szigetelését, és amiért a budai pillér 33 mm-t el is csúszott a Duna irányába.
Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel. A híd újjáépítése végül Sávoly Pál az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között valósult meg. Fotó: MTI/ Szigetváry Zoltán (1964) és Szigetváry Zsolt (2014) Zentai Bogi Budapest életmód híd Kapcsolódó cikkek « 230 éves óriásplatán kapta az Év Fája címet Nature ART – Horgolt korallok és szoborképek » nov 22 • LifeStyle • Impress Magazin A II. világháború alatt megsemmisült majd újjáépített hidad ötven évvel ezelőtt, 1964. november 21-én adták át a közforgalomnak. Az 1898 és 1903 között épült Erzsébet híd a világ első acélpilonos lánchídja volt, mely 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja. A maga idejében műszaki szenzáció volt Az eredeti híd a maga idejében műszaki szenzációt keltett, mivel az egyetlen olyan híd volt, mely 290 m hosszú nyílással, mederpillér nélkül ívelt át a Dunán. Fotó: Wikipédia A kiviteli terveket a Kereskedelemügyi Minisztérium hídosztálya készítette Czekelius Aurél irányításával, a Kherndl Antal műegyetemi tanár által kidolgozott statikai számítási rendszer szerint.
1964. november 21-én adták a forgalomnak Budapest szerintem legszebb hídját, az új Erzsébet hidat. Igaz, elődje volt az igazi csodahíd, de azért a mostani is elég jól sikerült. Az eredeti Erzsébet hídban az volt világszenzáció, hogy mederpillér nélkül ívelte át a Dunát, két pillére a partokon állt, súlyát nagyrészt a két pillért összekötő lánc tartott. Ez volt a világ első acélpilonos lánchídja. Csak aztán a nácik 1945. január 18-án visszavonulás közben felrobbantották. Nem ment nekik valami jól, a hídon elhelyezett négy töltet közül csak egy, a budai hídfő déli lánckamrájában elhelyezett töltet robbant fel. Így elszakadt a déli lánc, nem tartotta tovább a hidat, ami aztán dél felé csavarodva a Dunába zuhant, magával rántva a budai pillért. Az északi lánc viszont a víz alatt is épen maradt, és nem dőlt össze a pesti hídfő sem. A felrobbantott híd pesti hídfője 1946-ban (Forrás: Wikipédia) Aztán eltelt 15 év, és helyreállították a budapesti hidakat, de az Erzsébet hidat nem. A város kezdte megszokni a hiányát, a korábban a hídon járó villamosok hurokvégállomást kaptak a pesti hídfőnél, a magánforgalmat pedig elvezette a közben helyreállított Szabadság híd és a Lánchíd.