Az idősebb növények jól tűrik a nagy meleget és szárazságot is. Levelei tömör, fűszerű csomókat alkotnak, melyek hasonlítanak a metélőhagymáéhoz, de annál valamivel nagyobbak. Fehér, csillag alakú virágokat hoz, melyek gömbökbe rendeződnek, édeskés illatúak, ősszel virágzik. A tatárhagyma magjait februárban vethetjük, de szaporítható tőosztással is, ez utóbbit megtehetjük az év bármely szakában. Néhány évente újítsuk meg a növényt, tőosztással. Ültethetjük cserépbe, virágládába, hiszen nagyon dekoratív évelő növény. Ebben az esetben azonban nem árt tudnunk, hogy enyhe, a fokhagymáéhoz hasonló hagymaillata már egy-kétméteres távolságról is érezhető. Egész évben fogyasztható, hiszen folyamatosan megújul. A tatárhagyma igen sok gyógyhatással bír: antibiotikus, vértisztító, csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a vérrögképződést, így csökkenti a trombózisveszélyt. Tisztítja a légutakat, fertőtlenít, jó hatásfokkal alkalmazzák köhögés, hörghurut esetén. Újabb kutatások szerint hatásos a cukorbetegségek és egyes tumorok kezelésében is.
Emésztésjavító, serkenti a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást, baktériumölő hatású. Antioxidáns tartalma magas.