Budapesten tartózkodnak a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) operatív igazgatói, akik az elmúlt napokban a magyar főváros zsidó nevezetéssegeivel ismerkedtek, ma pedig a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában gyűltek össze a WJC országos ügyvezető igazgatóinak hetedik nemzetközi fórumán. A délután folyamán beszédet mond az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. A Zsidó Világkongresszus országos ügyvezető igazgatói idén a magyar fővárosban gyűltek össze a nemzetküzi szervezet előtt álló főbb ügyek – többek között az ukrajnai háborús helyzet miatti teendők – megvitatására – írja a Az operatív igazgatók plenáris nemzetközi tanácskozását ma kezdődött tanácskozását hivatalosan Ligeti András, a WJC európai ügyekért felelős magyarországi képviselője nyitotta meg, a résztvevőket köszöntötte Kiss Henriett, a Rumbach vezetője, Maram Stern, a WJC ügyvezető alelnöke és dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója. Raya Kalenova, az Európai Zsidó Kongresszus (European Jewish Congress – EJC) ügyvezető alelnöke nem tudott jelen lenni, online jelentkezett be.
Az antiszemitizmus magyarországi helyzetéről készült legújabb felmérés alapján a magyar társadalom egészében jelen van az antiszemitizmus, vagyis van még mit tenni a jelenséggel szemben - jelentette ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón, kedden Budapesten. Heisler András azt mondta, a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből "direkt módon" következnének ezek a félelmek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa vagy Európa más országai - tette hozzá. Heisler András azzal a példával illusztrálta a helyzetet, hogy amikor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a felújítást követő első vallási eseményen felvételt szerettek volna készíteni 12 lány közös lányavatásáról, a szülők ehhez nem járultak hozzá. Attól féltek: mi lesz, ha a munkatársak, a szomszédok, ismerősök tudomást szereznek a zsidóságukról - ismertette.
Amíg ez a csoport 2013-ban az emberek 53 százalékát tette ki, 2018-ra 63 százalékra emelkedett a számuk, ez csökkent 56 százalékra 2019-re. Közlése szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, vagyis azok hajlamosabbak az előítéletre, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhességmegszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést. Ugyanakkor - folytatta -, valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták, a többi között 40 százalékuk a Fideszt, 16 százalékuk a Jobbikot, 9 százalékuk a DK-t, 8 százalékuk az MSZP-t, 2 százalékuk pedig a Momentumot támogatta. A 2019-es adatok alapján a Jobbik támogatói között volt a legnagyobb az antiszemitáknak tekinthetők aránya - fűzte hozzá. Összességében viszont elmondható, hogy az antiszemitizmus nem áll a közgondolkodás előterében Magyarországon, illetve a zsidók megítélése lényegesen jobb, mint más etnikai csoportba tartozóké - mondta Hann Endre.
44. Telefon: 413-0137 Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola: Telefon: 221-4215, 221-4220, 469-9282 Benjamin Óvoda: Rádainé Somosi Éva Telefon: 251-0577 Help in english: Phone: 413-5564 Név: Elérhetőség: Üzenet:
[2] A korábban börtönviselt Kunos Péter Mazsihisz ügyvezető igazgató és Frölich Róbert a Dohány utcai zsinagóga rabbija (akit a zsinagóga beléptetési rendszere körüli visszaélések miatt rövid időre fel is függesztettek posztjáról) összefogásával végül a 2015. január 15-én tartott (általuk kikövetelt rendkívüli közgyűlésen) sikerült elérniük Schwezoff visszahívását. [3] Az ezután összehívott közgyűlésen végül Schwezoff Dávidot leváltották, a következő alkalommal pedig Ács Tamást elnökké, valamint Kunos Pétert ügyvezető igazgatóvá választották. [4] Források [ szerkesztés] ↑ Schwezoff Dávid lett a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezetője, index, 2014. július 3. ↑ Katolikus kántor -> transzvesztita előadó -> zsidó hitközségi vezető, index, 2014. július 9. ↑ Visszahívták Schwezoff Dávidot,, 2015. január 15. ↑ Bzsh-közgyűlés – Ács Tamás elnök, Kunos Péter ügyvezető igazgató. Szombat, 2015. március 27. Tordai Péter lett a BZSH megválasztott elnöke,, 2012. december 21. A MIOK hosszú árnyéka Archiválva 2011. október 7-i dátummal a Wayback Machine -ben, Élet és Irodalom, LV.
Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák. A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt. A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide, amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek.
Az ügyvezető ugyanakkor nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra: aggasztó jelenség, hogy az újjáéledő antiszemitizmus egyik következményeként az idei magyar parlamenti választáson bejutott a parlamentbe egy szélsőjobboldali párt, s ennek a tanulságait érdemes áttekinteni akár ezen a mostani fórumon is. Az ügyvezető igazgató a beszédét azzal zárta, hogy a WJC mindent megtett azért, hogy segítse az ukrajnai menekülteket, Magyarországon pedig öt zsidó szervezet fogott össze annak érdekében, hogy hathatós támogatást nyújthasson a háború elől a hazájukat elhagyni kényszerült embereknek. A köszöntő beszédek után a tanácskozás zárt ülés keretében folytatódott. A délután folyamán megérkezik a Rumbach-ba Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese is. A budapesti tanácskozáson Magyarországon kívül a következő országok WJC-vezetői képviseltetik magukat: Írország, Izrael, Lettország, Litvánia, Montenegro, Észak-Macedónia, Norvágia, Portugália, Románia, Paraguay, Oroszország, Szlovákia, Dél-Afrika, Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország, Svájc, Ukrajna, Egyesült Királyság, Uruguay, Venezuela, Argentina, Ausztrália, Ausztria, Németország, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Kanada.