Tartozás, fizetési meghagyás, végrehajtás Fizetési meghagyás (FMH): Ha tartoznak Önnek, és pénzkövetelését szeretné viszonylag gyorsan, pereskedés nélkül érvényesíteni, akkor fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményeznie. A jogerős fizetési meghagyás ugyanolyan hatállyal bír, mint egy jogerős bírósági ítélet, így az alapján bírósági végrehajtás kérhető. Európai fizetési meghagyás (EUFMH) a határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, lejárt pénzkövetelésekre.
A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyve a házassági vagyonjogi szerződések szabályozásánál a korábbi szabályozáshoz hasonlóan rendelkezik arról, hogy a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratba (közjegyzői okiratba) vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, másrészről létrehozza a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását ( HÉVSZENY).
Ez jogos? Erősen kérdéses. Ha elmérgesedik a helyzet, akár az is előállhat, hogy minden vagyonelemet el kell adni, hogy a bevételt aztán szét tudják osztani. Ez bár igazságos, valójában egyik félnek sem igazán jó. Egy házassági szerződéssel ezeket a problémákat előre ki lehet küszöbölni. Vagyis nem arról van szó, hogy a felek nem bíznak egymásban. Hanem arról, hogy a házastársaknak van egyéni múltja és adott esetben kötelezettsége és jóval tisztább és egyszerűbb helyzetet teremthetnek, ha ezeket az egyéni kötelezettségeket függetleníteni tudják a közös ügyektől. Így mindkét fél gondoskodhat úgy a nem közös gyerekek jövőjéről, hogy azzal ne sérüljön egyik gyerek joga sem. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy a gyerekek megkapják az örökségüket vagy sem, illetve azt hogy kaphatják meg. Kötelezettségeknél A házassági szerződést nem csak a vagyonelemek elosztása érdekében lehet kötni. Ugyanígy rendelkezhetnek a felek a meglévő kötelezettségeikről is. Akár a törlesztendő hiteleikről, legyen szó személyi kölcsönről vagy akár lakáshitelről, csok-hitelről.
Mi kerül a hagyatékba? Kinek mi jut belőle? Mit örökölnek a gyerekek? Mire tarthat igényt a házastárs? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara blogja a bonyodalmak kapcsán rámutat: Ha nincs külön vagyonjogi megállapodás a házastársak között, akkor a házasságuk alatt keletkezett hagyaték közös vagyonnak számít, aminek a fele az elhunyt házastársát illeti meg, a másik felét pedig egyenlő arányban osztják szét az elhunyt gyerekei és az új feleség között. Az elhunyt feleségét emellett haláláig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint az ahhoz tartozó berendezéseken és felszerelési tárgyakon. 1. Vagyonjogi szerződés nélkül is megoldhatók a vitás kérdések. Hogyne, de néha csak hosszú pereskedéssel. A házasságban a vagyon közös. Vagyis az ingatlanokat, ingóságokat, különböző befektetéseket a házastársak fele-fele arányban birtokolják. Ez vonatkozik a céges részesedésre és az adósságra (lakáshitelre, személyi kölcsönre vagy bármilyen más tartozásra) is. Ebből az egységes közös vagyonból lehet vagyonjogi szerződéssel bizonyos elemeket kiemelni.
Ha nincs erre vonatkozó vagyonjogi szerződés, abban az esetben a törvény előírásai fognak érvényesülni. E szerződések országos nyilvántartásba való bejegyzésének a célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának a bizonyítását, a nyilvántartás ugyanis – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását. A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, mely a vagyonjogi szerződések adatait 100 év elteltéig őrzi. A szerződések érvényességéhez és hatályosságához szükséges feltételek A házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, valamint harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a HÉVSZENY-be bejegyezték, vagy ha a házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.
Arra is lehetőség van, hogy a közjegyző a fenti bejegyzést megelőzően, magát a szerződést is elkészítse. A szerződés elkészítésének díja a vagyonjogi szerződéssel rendezni kívánt vagyon forintban kifejezett értékén alapul.