A közterületi parkolási rendszer kulcseleme a díjfizetés, aminek célja, hogy a parkolóhelyek foglaltsága mesterségesen 85% körül legyen tartva egy adott területen. Igy lehet ugyanis garantálni, hogy aki autóval közlekedik mindig találjon magának egy-egy szabad parkolóhelyet. Egyre több autós szegi meg a KRESZ szabályait és áll meg olyan helyeken, ahol azt nem szabad. A Magyar Parkolási Szövetség ezért arra kéri az autósokat, hogy figyeljenek oda, hogy hol várakoznak. A tiltott helyen várakozó autókat ugyanis a helyileg illetékes közterületfelügyeletek vagy a rendőrség megbüntetheti, a szabálytalanul várakozó autóra kerékbilincs kerülhet! Ezeket a szabályokat most is be kell tartani! A Magyar Parkolási Szövetség ezúton szeretné emlékeztetni az autósokat, hogy az ingyenes parkolás nem egyenlő a szabálytalan parkolással, azaz továbbra is: Tilos várakozni a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Tilos várakozni a "MEGÁLLNI TILOS" tábla által jelzett területen. Tilos várakozni a gépjármű be- és kihajtó előtt.
A Weboldalon megjelenő információk és adatok saját célú felhasználása kizárólag a felhasználó felelősségére történhet. Dr. Asztalos Dóra ügyvéd, Zalaegerszeg, 2020. 02. 14. Források: Szerző: dr. Gombolai Éva
Az egy forgalmi sáv széleségű egyirányú forgalmi úton ha jobb oldalon megállást, várakozást tiltó táblát helyeznek ki, a tábla hatálya az úttest teljes szélességére vonatkozik. Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat. Lakott területen kívül járművel - a lehetőségekhez képest - az úttesten kívül kell megállni. A "lehetőségekhez képest" utalás azt jelenti, hogy az úttesten vagy az úttest szélét jelző vonal bal oldala mellett csak akkor szabad megállni, ha az úttesten kívüli rész járhatatlan, vagy olyan akadály van rajta, amely miatt ott a megállás lehetetlen. Ha az úttesten kívüli rész nem elegendő szélességű a jármű leállítására, akkor is azt legalább részben igénybe kell venni.
A közúti közlekedés szabályai nem követték le az autóipari változásokat, így sokan akaratlanul is megszegik a járdán parkolás előírásait a szabadidőautóikkal. A parkolás az autósok egyik legnagyobb mumusa. Kezdőként maga a művelet okoz sok gondot, amit később felvált (vagy kiegészít) az általános parkolóhely-hiány miatti bosszankodás, meg aztán ott vannak a parkolási szabályok is, amelyek be nem tartása sokuknak okozott már bonyodalmat. Az kétségtelen, hogy sokan nincsenek velük tisztában, különösen igaz ez a járdán történő parkolásra, ami rendesen feladja a leckét az autósok egy részének. Az Alapjá összeszedte az idevágó regulákat, amelyekből meglepő módon az is kiderül, hogy nagy SUV modellekkel az aktuális szabályozás szerint nem lehet a járdán parkolni. A KRESZ szerint "A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1, 5 méter szabadon marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. "
A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos. Ahol jelzőtábla szerint a járművel részben a járdára felállva kell várakozni, nem várakozhat olyan jármű, amelynek tengelyterhelése az 1000 kg-ot meghaladja. A járdán a jármű teljes terjedelmével történő várakozást megengedheti jelzőtábla, útburkolati jel. 4. 3. Őrizetlen jármű Járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson, és illetéktelen személy azt el ne indíthassa. A jármű önmagától való elindulását meg kell akadályozni. Ennek módja pl. lejtőn a kézifék működtetése, a sebességváltó bekapcsolása, a kerekek kiékelése vagy a szegély irányába történő kormányozás. Állati erővel vont járműnél az állatok kikötése vagy a kerekek forgásának akadályozása számít megfelelő gondoskodásnak az elindulás ellen. Az illetéktelen személy által történő elindításnak megakadályozásáról a jármű vezetője akkor gondoskodott, ha a jármű ajtaját, ablakait bezárta, a gyújtáskulcsot a kapcsolóból kivette, a kormányzárat bezárta vagy bármely más módon az elindítást megakadályozta.
Közösségi oldalakon gyakran jelennek meg tilosban parkoló járművekről képek. Érthető módon nagy felháborodást kelt, hiszen a járda alapvetően a gyalogos közlekedést szolgálja. A KRESZ alapvetően tiltja a járdán történő megállást. Ugyanakkor meghatározott feltételek együttes fennállása esetén az alábbi esetekben mégis megengedett a járdán történő megállás: A járdán részben, vagy egészben csak akkor szabad járművel megállni, azaz parkolni, ha azt vagy jelzőtábla, vagy útburkolati felfestés megengedi. Tévedés tehát, hogy ha nincs tiltó tábla, akkor szabályos a megállás! A járda elsődlegesen a gyalogosok közlekedését szolgálja, így kivételnek tekinthető, ha a megállás és/vagy a várakozás megengedett. A jelzőtáblákon elhelyezett kiegészítő táblák, illetve a felfestés megszabhatják a jármű elhelyezésének módját is. További feltétel, hogy a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el, és a gyalogosok számára legalább 1, 5 méteres szabad területet biztosítson. Egy átlagos babakocsi 60 cm széles, így a legkevesebb, hogy két babakocsi egymás mellett a parkolásunkat követően is férjen el kényelmesen a járdán egymás mellett.
Azaz valahol a gyalogosoknak is kell közlekedniük. A második kérdésre szintén konkrét választ ad a KRESZ: "Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5, 5 méter szélességű hely marad. " Tehát az úttest jobb széléig kell mérni azt a bizonyos távolságot. Jelen képen az úttest mellett parkolóhely is van, ami már nem része az úttestnek. Azzal sem lehet érvelni, hogy aki jobboldalon akar tartózkodni, az menjen a parkolóba, ugyanis megállni - például amikor egyutas kiszáll, vagy rakodnak az autóból - azt a parkoló előtt az úttesten is szabad. A szabályok alapján olyan egyirányú utcában, amely nincs legalább 7-8 méter széles nem szabadna bal oldalon megállni és várakozni. Sajnos a képen látható autó büntetése ez alapján jogos.
§ (8) bekezdés c) pont 15 000 30 000 megállás a járdán olyan járművel, amelynek tengelyterhelése az 1000 kg-ot meghaladja KRESZ 40. § (8) bekezdés d) pont Azonban jó tudni, mielőtt hirtelen felháborodásunkban jelentenénk a jogszabályellenes megállást, hogy amennyiben a szabálysértést nem dokumentáljuk például fényképfelvételekkel, csupán a helyszínt és a rendszámot adjuk meg, az elég kevésnek tűnik ahhoz, hogy feljelentésünk alapján bárkit felelősségre vonjanak. Azonban a fényképfelvétel is kérdéses lehet, a digitális gépeken a dátum tetszés szerint átállítható, ezért kérdéses lehet, hogy ténylegesen mikor készültek a fotók. Ez mindjárt aggályokat vet fel – hat hónap után a szabálysértés elévül –, hiszen amennyiben fényképezett is, nyilvánvalóan nem hitelesített eszközt használt. A szabálytalan parkolás esetén más a helyzet: meg kell találni a tényleges "elkövetőt". Önmagára viszont senki nem köteles vallani, és arra sem kényszeríthető, hogy hozzátartozóját vádolja szabálysértés elkövetésével.
Ha tehát sem tábla, sem útburkolati jel nem teszi lehetővé nekünk a megállást, úgy a KRESZ szerint a megállás TILOS. A KRESZ rendelkezése alapján járművel megállni alapesetben csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Ez az előírás az úttesten való parkolásra vonatkozik. A KRESZ rendelkezései szerint a járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha: azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1, 5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. Ez a négy előírás együttesen kell, hogy teljesüljön, a parkolás csak és kizárólag ebben az esetben jogszerű. A járművel parkolás szabályait a KRESZ előírásai mellett több kerületben önkormányzati rendeletekkel is szabályozzák. Ezeknek a rendelkezéseknek fő célja a környezetünk és zöldfelületeink megóvása. Ezt a közérdeket szem előtt tartva kerületünkben is tilos járművel a nem járművek közlekedésére rendelt területre (így kiemelten a zöldfelületekre) ráhajtani és/vagy ott várakozni.
Ha pedig a malőr rendőrségi feljelentést von maga után, akkor a szabálysértési eljárás keretén belül ennek kétszeresére emelkedik a büntetés mértéke. Forrás: 1/1975. (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)